Csillagösvény

Utolsó kommentek:

hun77 · https://szkitia.blog.hu/ 2024.03.06. 22:34:51

kamuznak aozk se mongolok valszeg vigyazzal - olvasd el Helfen konyvet

Bejegyzés: »A mai magyarok többségének a felmenői Európa őshonos lakói voltak

Csaba vezér 2024.01.23. 08:28:40

@hun77:
A KM-be betelepült és az itt feltárt avar kori sírokban nyugvó avar emberek arcrekonstrukciói.

Bejegyzés: »A mai magyarok többségének a felmenői Európa őshonos lakói voltak

Csaba vezér 2022.11.19. 11:44:24

@Avatar:
„ Az "atgӱ"szerintem "athӱ".”

Vagy egy ’y’, egy kis hurokkal a tetején. A jelölésekor nem találtam olyan karaktert, ami megfelel ennek az alaknak, így egy ’g’ betűt használtam. Talán ez is megfelelne: ’ỷ’. Egyébként a kérdéses betű vonalvezetése azt mutatja, hogy először a hurkot „rajzolták” meg majd a íróeszköz felemelése nélkül aláírták az y-ont.

„Az "echech" h-ra levezetésénél figyelmen kívül hagyod, hogy nem kell a héber íráshoz elmenni "ch"-ért”...

Valóban, de ezt csak azért nem hoztam fel példának mert ott egy ’cs’ hangot jelölt. Egyébként a ✓ jel az elhelyezése folytán az ’ecȥ’ mellet akár az ’ech’-hez is tartozhat.

„A kiolvasás megfordítása elég ötletszerű.”

Annak tűnik, de az ’enth’ esetében is egyértelműen a fordított ’ten’ olvasat a helyes. Ezen kívül még ez az olvasási irány három rovásbetű esetében is fennáll, de erről majd később. ;)

„A FU írásjelek egyikénél se alul adnak hozzá mellékvonalat, és több más párhuzamként felhozott jelnél is fennáll, hogy el vannak forgatva a Nikolsburgi változathoz képest, ami kétségessé teheti az egyezőségüket.”

A régi székely ábécékben a ’ty’ rovásbetűnek is számtalan változata ismert, ahol a rövid mellékvonalakat hol ide, hol oda húzgálták mégis ugyanazt a hangot jelöli. Lehet, hogy azért fordították el a Nikolsburgi rovásbetűt mert ezzel utaltak egy magas hangrendű magánhangzóra ez esetben a hangzósításban is leírt ’e’ hangzóra. Tehát lehetséges, hogy ennek a rovásbetűnek eredetileg két változata is volt, de mindkettő az apa, atya szavakat jelölte csak a hangalakjuk különbözött. (akka-ekke)

Bejegyzés: »A Nikolsburgi székely ábécé részét képező „echech” jelzetű rovásjel hangzósításának és szóértékének a meghatározása

Avatar 2022.11.18. 18:29:44

Az "atgӱ"szerintem "athӱ".
Lásd alatta a "Ss" és "eSch" jelölésű rovás "zs"-ként közismert betű feletti "h" írásmódját.

Az "echech" h-ra levezetésénél figyelmen kívül hagyod, hogy nem kell a héber íráshoz elmenni "ch"-ért, mert ott a rovás "cs" betű is, ami felett ott az "ech", azon sincs palatalizálást jelző mellékjel, csak az alternatív átírásánál "ecz✓".
A kiolvasás megfordítása elég ötletszerű.
A FU írásjelek egyikénél se alul adnak hozzá mellékvonalat, és több más párhuzamként felhozott jelnél is fennáll, hogy el vannak forgatva a Nikolsburgi változathoz képest, ami kétségessé teheti az egyezőségüket.

Az "iſemucut" szóban a "-muc" egyben a mai "-nk" rag régies alakja, nincs benne elrejtve az "ük" , nem "ősömükét" hanem "ősünket" formára írható át a mai nyelvben szerintem.

Bejegyzés: »A Nikolsburgi székely ábécé részét képező „echech” jelzetű rovásjel hangzósításának és szóértékének a meghatározása

Usulkjt001 2022.03.08. 14:23:42

Fordítva ülsz a lovon, nem sumérok vannak a Kárpát-medencében, hanem a sumér, pontosabban ha a saját megnevezésüket használjuk akkor Kangar (nahát milyen ismerős) birodalom alapítói származtak el a Kárpát-medencéből és vitték magukkal az ősi tudást, nyelvet, kultúrát. Ennél fogva a Kárpát-medencei nyilván csak ősibb lehet mint a sumér. De ugyanaz a kultúrkör. Ez ennyire egyszerű.

Bejegyzés: »Sumerok a Kárpát-medencében?

Usulkjt001 2022.03.08. 14:17:54

A mai Székesfehérváron nincs is soha nem is volt semmiféle királytemetkezés se Szent István bazilika, ez már kb 25 éve bizonyított tény. Ha ott bármilyen "árpádházi", bár én szívesebben nevezem Atila király dinasztiájának, királygént találnak azt utólag csempészték oda.

Elég ha elolvassuk Blé Mátyás buda visszavívásáról írt művét, az azokban leírtakból egyértelműen kiderül, hogy 1.) A mai Buda nem az akkori Buda 2.) A mai Esztergom se az akkori Esztergom 3.) A mai Visegrád se az akkori Visegrád és végül 4.) A legegyértelműbben az derül ki belőle, hogy a mai Székesfehérvár semmiképp se lehet azonos a Bél Mátyás művében emlegetett Székesfehérvárral.

És ez nem vitatéma, hanem tény. ez az egész Székesfehérvári osszárium bohóckodás nem más, mint a "Székesfehérvári királytemetkezés" című hazugság alátámasztása, Neparáczkyékat felhasználják erre az aljas, briganti munkára.

Bejegyzés: »A DNS vizsgálatok kimutatták, hogy a székesfehérvári királysírokba nem Árpád-háziakat temettek

Usulkjt001 2022.03.08. 14:09:46

Amúgy a gének is hazudhatnak. Példa: találnak egy leletet, amit kineveznek langobárdnak és germánnak. Utána minden leletet, amiben ugyanezt a gént megtalálják az germán. Miközben nem az.
Ilyen egyszerű hamisítani a génvizsgálatot.

Bejegyzés: »Biztos, hogy longobárdok sírjait tárták fel Szóládon? A gének nem hazudnak

Usulkjt001 2022.03.08. 14:07:14

Biztos, hogy nem langobárdok. De még ha langobárdok is, azok se germánok. A langobárd gének még a mai magyarságban is ott vannak, viszont például a Németország területén élő németeknél meg nyoma sincs. Akkor mitől germánok???
A gepidák meg nem léteztek, a székelyek másik neve. A vandál (bár Szóládon ezt nem vetették fel) szintén nem germán nép, az összes királyuknak magyar neve van, az Észak Afrikai Vandál királyság egykori területén, a mai napig fennmaradt településnevek mind magyar család és földrajzi nevek.

ezzel együtt se langobárdok voltak, de nem is avarok. Sőt a leletek többsége nyilvánvalón bronzkori szkíta lelet, ezek átminősítése avarrá meg langobárddá a legocsmányabb, legaljasabb csalás és hazudozás, mit el lehet képzelni.

Bejegyzés: »Biztos, hogy longobárdok sírjait tárták fel Szóládon? A gének nem hazudnak

Balog Géza 2021.05.29. 11:29:05

ritka tévedések sorozata a tordosi 28sm átmérőjű és 7 cm vastag. töröld és ne terjeszd.youtu.be/sYl0-3ht_Us

Bejegyzés: »Sumerok a Kárpát-medencében?

Csaba vezér 2021.04.20. 12:09:13

@Avatar: Valóban. A csobolyón lévő jelkép két szélső villája nem párhuzamos a középsővel, azok a középvonalhoz viszonyítva kb. 15°-ban oldalra dőlnek. A rekonstrukció során a kusán tamgák formáját vettem alapul, mivel úgy véltem, hogy a jelkép apró mérete miatt (kb. 3mm magas) a rajzoló talán elvétette az irányt. Például az oldalsó villák sem pontosan a szárra húzott merőleges vonal végéből indulnak ki, ill. a nyíl hegye sem a függőleges száron van, hanem balra csúszott.

Bejegyzés: »Árpád vezér méltóságjele a Képes Krónikában?

Avatar 2021.04.19. 17:10:24

A bögrén lévő jel tetején (ha jól vélelmezted az orientációt) a három vonal nem párhuzamos, hanem kissé széttartó. Lehet, hogy ez is számít, mint ahogy a középső ág egyértelműen hosszabb a többinél, ellentétben a kusán tamgák párhuzamos és egyforma hosszú vonalaival.
Az alja ugyan nem látszik tisztán, de ha már ki kell pótolni, akkor szerintem íves talpazata lehet, mint ahogy a lap alján az "isten" ligatúra is a kék szívszerűség íveinek folytatásából indul. De talán még jobb analógia lehet ez a dagesztáni avar minta:
en.wikipedia.org/wiki/Avars_(Caucasus)#/media/File:Swastika_avarian_Dagh.JPG
Ha ennek a "ten" formájú jelét talpként használod, akkor stimmel a keresztvonal is, a nyílhegy végződés is többé-kevésbé analóg, csak egy "koronát" kell a tetejére tenni.
Ha meg nem ívesen rajzolod, akkor olyasmi alap lenne, mint a tamgák közt a 4. sor 9. jele, bár annál a visszakanyarodó részek nem jönnek fel közel párhuzamos vonalakként a keresztvonal magasságáig, és a "koronája" is négyágú, nem három.

Bejegyzés: »Árpád vezér méltóságjele a Képes Krónikában?

Csaba vezér 2021.01.26. 20:39:02

@tapar utód: A szövegben megváltoztattam, de a címben nem tudom hogyan kell. Ez már komolyabb beavatkozást igényel, de az már nekem nem megy.

Bejegyzés: »A Nikolsburgi székely ábécé „rejtélyes” ’tprq’ betűcsoportjának olvasata, jelentése

tapar utód 2021.01.26. 17:58:44

Nem csak a megjelenése más a két betűnek. A blogban hurkos a van, ami a nemzetközi fonetikai ábécé régebbi változatában a hátrakanyarított nyelvheggyel ejtett á hangnak volt a jele:
en.wiktionary.org/wiki/%E1%B6%90

Én meg hurkos q-t javasoltam helyette:
en.wiktionary.org/wiki/%C9%8B

Bejegyzés: »A Nikolsburgi székely ábécé „rejtélyes” ’tprq’ betűcsoportjának olvasata, jelentése

Avatar 2020.06.11. 15:36:02

@Csaba vezér: Ha kézzel írok akkor én is többféle betűalakot használok... Van amikor nyomtatott jellegűek a betűim, van amikor "zsinórírás" jellegűek.
Penczicz egész biztos, hogy magasan művelt, gyakorlott betűvető volt, kiválóan ismerte a latin nyelvet, és a korban használatos rövidítési módokat is. A januárban elsőre én is azt hittem, hogy kihagyta az r-t, de ha jobban megnézed, akkor az i-n nem pont van, hanem ott van a kicsi r betű... (Sándor Klára könyvének digitális változatában jobb a felbontás, mint az OSZK-s változat, de az szürkeárnyalatos, és nincs hátoldali kép.)
Persze ő is hibázhatott, kihagyhatott betűt, amit utána nem jelölt, az biztos, hogy nem mindig volt következetes, pl a noue(m)ber-ben az e feletti vonással jelzi az m-t, alatta a december-ben kiírja rendesen.
Egyébként a "nÿe"inkább "nÿi" kéne legyen szerintem...
És az "Ámen" e-je is javítottnak tűnik, mintha eredetileg belülre rakott volna egy a másik irányba lejtő vonalat (vagy ligatúrásan egy v-vel metszette volna felül, mint ahogy az "encz" n-je is ilyen v).
Némelyik összetett jelben nem igazán értem az összetétel logikáját, az N jele ), de az "encz"-nél az alsó v forma (ez még származhatna ˘ alakból) adja az n-esítést, az "and" "vnc" jeleknél viszont az X váz adja az n-et, aminek biztos van valami oka.
Mint ahogy az "emp" (más ábécékben a hasonló jel "emb", "enb") jelben sincs m alak (sem b), inkább a Kájoni féle "nap" jel tükör-szimmetrikus változata.
Visszatérve a "ÿ" betűre, az áthúzott rész alatt nem úgy tűnik, mintha az lenne, már csak a pöttyök helyzete alapján se... mivel ott legalább két egymásra írt betűsor (javítgatás), majd dupla áthúzás van, ezért nekem nincs új megfejtési javaslatom. Az online elérhető képek helyett bazi erős nagyítóval kéne az eredetit tanulmányozni.
A 9 jel is különös a végén, mert egyiknek se húzza jobbra a szárát máshol ezen a lapon (az alatta lévő tpr9-on kívül), de az "y"-nak is van olyan változata az írásában, aminek a lefutó szára nem balra kanyarodik, vagy egyenes, mint amiket itt látunk, hanem jobbra kanyarodik. (Lásd Szelp 13.o "Wyssaw").
Lehetne filózni, hogy ez most q vagy akár még Ʒ jel is lehet, de az Anglicus műben ennek a rövidítésnek a Szelp által felhozott párhuzamait érdemes megnézni:
nyomtatott rövidítés a 98r oldalon (a jobb hasábban az alsó iniciálénál):
dlib.gnm.de/item//N15/199/jpg/2000
"Incipit liber nonus de t[em]p[or]e [et] p[er]tibus t[em]p[or]is ’kezdődik a kilencedik könyv az időről és az idő konokságáról’."
itt a tempore csak "tpe" aláhúzott p-vel, a temporis csak "tpis" aláhúzott p-vel.
kézírásos változat a 94r oldalon:
dlib.gnm.de/item//N15/191/jpg/2000
"p[ro]nosticat t[em]p[or]a ’megjósolja az időket’."
tempora alakja tpa, aláhúzva - a t épp olyan, mint az áthúzott részben (csak pötty nélkül)!
És Szelp nem írja, de a 100r oldalon:
dlib.gnm.de/item//N15/203/jpg/2000
A temporius csak "tpori9" (a t szára erősen hiányos) felette a korrektúra jellel, ami a nyomtatott sorok közt is látszik, hogy hova tartozik a megjegyzés. A (em) kihagyása nincs jelezve.

Bejegyzés: »Őskori eredetű szójel a Nikolsburgi székely ábécében

Csaba vezér 2020.06.10. 11:57:41

@Avatar: Az is elképzelhető, hogy Penczicznek enyhe diszlexiája volt. Talán ezért van az, hogy egy betűnek több változata is van. Betűket (ri) hagyott ki pl. a január szóban (januai9, a szótag elhagyását felül nem jelölte) míg alatta a február szóban már minden betűt leírt (februari9). A Bartholomaeus, Anglicus De proprietatibus rerum lévő széljegyzetekben is találtam jelöletlen betűkihagyást.
Penczicz a rovásjelek felsorolásában (az 'est' után a 'tprq' következett volna) máshol is tévedett. A 'nije' vagy 'nÿe' rovásjelét mégegyszer lemásolta, majd a hibát észlevén a függőleges vonalat egyszerűen kikaparta így hozva létre az 'o' jelét. A kaparás nyoma és a papíron átszivárgott tinta hosszanti irányban a hátlapon is látszódik. Egyébként ha lenne egy jó felbontású kép az irat hátoldaláról, akkor talán a 'jinni' felirat betűit is pontosítani vagy véglegesíteni lehetne.
Visszatérve a 'ÿ' betűre, Varjas Béla szerint, a XV-XVII. századi magyar nyelvű kéziratokban található betűnek a következő olvasatai vannak: i, j , ij, ji.

Bejegyzés: »Őskori eredetű szójel a Nikolsburgi székely ábécében
süti beállítások módosítása