A korabeli metszetek, vázlatok, katonai térképek, levelek, krónikák, határjárási oklevelek és egyéb dokumentumok egyre inkább azt a nézetet erősítik, hogy a mai Székesfehérvár nem azonos azzal a hellyel, ahol egykor királyaink koronázása történt. Ugyanis a metszeteken látható várost többnyire valamilyen magaslatról szemlélve a háttérben lankás dombokkal, hegyekkel ábrázolják, a Duna mellett. Egy a 16. században készült metszeten megjelenített domborzati viszonyok, ismerve a város fekvését kérdésessé teszik, hogy az ősi Fehérvár valóban Székesfehérvár területén helyezkedett el.

fehervar-a-16.-szazadban--hatterben-a-harmashalom-.jpgFehérvár a XVI. században, háttérben a hármashalom

A képen a vár hátterében látható magaslatokat többen azonosítják a Pilisben lévő Ezüst-, Nagy- és Kis-kevéllyel, melyek azonosak a címerünkben látható hármashalommal. Ez az ősi ábrázolás a sumér írásrendszerben is megtalálható, ami a földet, az országot jelenti.
A Pilis már a kőkorszakban is lakott terület volt, köszönhetően az itt feltörő hőforrásoknak, melyek kedvező feltételeket teremtettek a fagyos, zord idők átvészeléséhez. A feltárások során az itt található barlangokban, kőből és csontból készített tárgyak kerültek elő, de találtak már honfoglalás kori íjat és tegezt is benne vesszőkkel. A Budakalász melletti kavicsbányában pedig egy agyagból készült kocsi fordult ki a földből, ami a szénizotópos vizsgálatok szerint 8 ezer éves. 

budakalaszi-kocsi.jpgA budakalászi kocsi

Többet tudhatunk meg ennek a titokzatos területnek, a Pilisnek a történetéről a középkori írásokból, többek között az 1860-ban megtalált török nyelven írt krónikából, a Tarih-i Üngürüszből. Ezt a krónikát Mahmud Terdzsüman, I. Szulejmán tolmácsa írta 1543-ban, a Fehérvár ostroma után kezébe került latin nyelvű könyv alapján, mely Magyarország történelmét tartalmazta a kezdetektől. Ebben olvasható hogy: „A régi időkben a tenger partján egy Trója nevű híres és hatalmas vár volt. Azután egy Elejna nevű asszony miatt egy hatalmas ellenség támadta meg, s a várat rontás döntötte és elpusztította… Azután annak a várnak egy padisahja volt, akit Paradisznak hívtak. Ennek a Paradisznak volt egy fia, akinek Firanko volt a neve. Amikor atyja, Paradisz elfoglalta a trónt, Firanko egy csomó katonájával elindult Panonijja tartományába. Ezt a tartományt kellemesnek találták. Széltében-hosszában bejárták azt a vidéket, ettek, ittak, sétálva tették meg az utat (…)Egy nap a Duna folyó partján egy hegy tetejére értek, mely Szikara néven volt ismeretes (…) Ezt a paradicsomi vidéket ő azonnal megkedvelte, és megparancsolta, hogy a Szikan hegy tetejére egy hatalmas várat építsenek. Azután egy szerencsés órában felhúzták a várfalakat és tornyokat. Jó ideig dolgoztak, végül is [a vár] készen lett… Azután, mivel Firanko azt a várost a Szikara hegy tetején építette fel, mert annak a hegynek Szikara volt a neve, azt találta megfelelőnek, hogy a városnak Szikamberijja nevet adja.” A Krónika szerint Kattar fővezér halála után 387-ben Atillát királlyá koronázták így ő lett Szikambria ura, azaz Pannónia királya. Ezt követően Atilla egy új székhely építését kezdte el. Így ír erről a krónika: „Egy nap lóra ült, és elindult, hogy körülnézzen [a környéken]. A Tuna mellett felüdülve, az említett folyó partján egy magas helyre ért, ahonnan az egész környéket megszemlélhette. Ezt a helyet nagyon kellemesnek találta és megszerette. Látta, hogy onnan nagyon szép kilátás nyílik [a vidékre], és körös-körül kellemes, üdítő és gyönyörű részei vannak (…) Arra a helyre [vonatkozólag pedig], mely megragadta a szívét, parancsot adott, hogy az összes építészek legyenek készültségben, és az építéshez szükséges dolgokat készítsék elő, és várják meg a szerencsés órát [az építés megkezdésére]. Egy nap, Nazret-i Iszá születése után a háromszázkilencvenkilencedik évben egy szerencsés óra tiszteletére azt a helyet felépítették. Hosszú ideig fáradoztak, amíg befejezték, és a régi székhelyet átköltöztették erre a helyre, és ezt a helyet jelölték ki székvárosnak. 'Mivel az ő neve Atilusz volt, a felépített [szék] helynek Atil nevet adta, és ez a mostani Budin [nevű] székváros.”
Az ógermán Nibelung ének is megemlíti Atilla király fehér várát: „A gazdag Ezele maga húzatta fel szorgalmat kívánó nagy munkával a palotát, tornyokat, szobák hosszú sorát egy fehér várban és egy pompás csarnokban.”
Anonymus, a Gesta Hungarorum című művében így ír az Atilla vezette hunok Kárpát-medencei bevonulásáról: ”Kinek is nemzetségéből származott azon nagy híres és hatalmas Athila király, ki az úr születésének 451. esztendejében a scythia földről kiszállva hatalmas erővel Pannónia földjére jőve, s a rómaiakat megfutamítva, az országot elfoglaló, és királyi lakot alkota magának a Duna mellett, a hév vizek fölött, és minden régi műveket, melyeket ott talált, megújíttató és körül igen erős kőfallal megépíté, melyet magyar nyelven most Budavárnak, a németek pedig Eczilburgunak neveznek.” Később ebbe, az Atilla által felépített fehér várba vonult be Árpád a magyar sereg élén, a dunai átkelés utáni napon. Anonymus szerint: „Átkelvén a Dunán, tábort ütének (Árpád és a honfoglaló magyarok) a Duna mellett a felhévízekig. S ennek hallatára a Pannónia földjén lakó rómaiak mind futással menték életöket. Másnap pedig Árpád vezér és minden előkelői, Magyarország minden vitézivel egyben, bémenének Athila király városába, és megnéznék mind a királyi palotákat, némelyeket földig rontva, némelyeket nem, és szerfölött bámulják vala mindazon kőépületeket, és kimondhatatlanul örvendének, mivelhogy harcz nélkül bévenniük sikerült Athila király városát kinek nemzetségéből származott vala Árpád vezér.” IV. Béla tanácsosa a Gestában megemlíti Árpád temetését is: ”Ezek után urunk születésének 907. esztendejében Árpád vezér elköltözék e világból, ki is tisztességesen lőn eltemetve egy kis patak forrása fölött, mely egy kőmederbe folyik alá Athila király városába; holott is a magyarok megtérése után egyház épült, melyet Albának (Fehéregyháznak) neveznek, boldog szűz Mária tiszteletére.”
Kálti Márk az 1358-ban keltezett Képes Krónikájában szintén leírja a hunok dunai átkelését és többször megemlíti, hogy Atilla Sicambriában székel és innen indítja hódító hadjáratait. ”Míg Detre és Macrinus megtelepedve ekképpen tárgyaltak, tanakodtak, a hunok Szikambriánál az éjszaka csöndjében tömlőkön átkeltek a Dunán…” Atilla temetéséről így ír: „Eltemették a már említett helyen, Béla, Kadocsa, Keve és a többi hun vezér mellé.” A Krónika szerint Szent Istvánt, és az Árpád házi királyok egy részét is, Fehérváron temették el: ”Eltemették a fehérvári bazilikában, amelyet ő maga épített Isten szentséges anyja a mindenkoron szűz Mária tiszteletére.”
A középkori krónikák hitelességét növelhetik azok a katonai térképek, melyeken a krónikákban megemlített, sokak szerint csak a legendákban létező Sicambriát ábrázolják.

sicambria.jpgSicambria a Duna mellett

Az 1500-as években készült térkép Szentendre alatt, Budakalász közelében több települést Alt-Ofent, azaz ős Budát, Sicambriát, jóval lentebb pedig Ofen-Budát a mai Budát jelöli.
A IV. Béla által 1256-ban építtetett Budai várban és a főváros területén végzett ásatások egyetlen esetben sem vezettek a várt eredményre. A mai Óbudán eddig még nem sikerült megtalálni a régi Buda kétségtelen nyomait, a korabeli írásokból ismert épületek maradványait, Alba Ecclesiát (Fehéregyházát), a hatalmas prépostsági templomot, az Árpád-kori vár romjait valamint Atilla és Árpád sírját sem. Ezzel szemben Sashegyi Sándor ásatásai folyamán a Pilisben, a Holdvilág árokban egy hatalmas faragott sziklafal feltárása során, a leomlott óriáskövek alatt egyebek között egy kehelytartó sírszobornak a töredékét találta. Innen később szarvas- és lócsontok is előkerültek, valamint egy turanid típushoz tartozó 65 év körüli asszonynak a csontváza, közelében egy méregpohárral, mely egy napraforgó szirmaihoz hasonlító perzsa kristálykehely volt. Ezek a felbecsülhetetlen értékű leletek a háború alatt eltűntek a Nemzeti Múzeumból. Az 1960-ban újrakezdett ásatásokon több újabb középkori lelet és három rovásírásos kő került a felszínre. A nagy sziklafalon, ahol Sashegyi a fejedelmi sírt kereste, jól látszanak különféle vésések, faragások nyomai. Több helyen láthatók úgynevezett kaptárfülkék, amelyek hamvasztásos temetésre utalhatnak. A fal jobb oldalán egy - ismeretlen rendeltetésű - kerek lyuk látható; mellette magyar típusú szablyát ábrázoló vésetet fedeztek föl. A legérdekesebb az a sziklafalba vájt háromszög alakú bejárattal és lépcsős lejárattal bíró barlangszerű folyosó, amelynek végében egy valóban sírhelyhez hasonlítható terem van kialakítva, a bejárattól számítva mintegy 5-6 méter mélységben. Innen egy kürtő nyílik a felszínre.
Azt hogy a szkíták alapította Szikambria, Atilla fehér vára, a későbbi Buda és Fehérvár az Árpád-kor szakrális és katonai központja valóban a Pilisben volt, Lánszki Imre felfedezése és kutatása teheti egyértelművé. Ő a légi- és műholdas felvételeken a pilisi Nagy-kevély keleti lejtőjén az egykori vár falainak és bástyáinak a romjait fedezte fel, melyek a török által végzett legutolsó átépítés alapjait rajzolják ki. Ráadásul az 1685-ben készült metszet majdhogynem tökéletesen ráillik az egykori vár romjaira.

fehervar-a-torok-atepites-utan-1685-ben.jpgA vár a török átépítés után 1685-ben
 a-var-alaprajza-a-teruletre-vetitve.jpgA metszet  a területre illeszthető

Ezt az elképzelést erősíti Anonymus leírása, mely szerint III. Béla egy nap alatt tette meg a Fehérvár-Esztergom-Visegrád-Fehérvár körutat, amely csak ebből a várból volt teljesíthető. Bonfini pedig azt írta le, hogy miután Mátyás király Visegrádról kihajózott és a mai Budára indult, Fehérváron még ki tudott kötni és itt töltött el néhány napot.
Egy 1543-as török levél megemlíti, azt követően, hogy Szulejmán elfoglalta a várat, ő maga is lement az egy napi járóföld hosszúságú alagútrendszerbe, ahol még látta az itt eltemetett magyar királyok szarkofágjait, és a sírokkal szemben felállított királyszobrokat. Ebből a katakomba rendszerből melybe egy lépcsősor vezet, a nemrég megkezdett kutatások során rovásírásos kövek, ágyúgolyók és középkori pénzérmék kerültek elő, radaros mérésekkel pedig több tíz méter hosszúságban sikerült meghatározni a járatok irányát. Az itt lévő királysírokat a keresztény seregek fosztották ki a vár visszafoglalásakor, később pedig a város még álló falait és épületeit császári parancsra ledöntötték, felrobbantották a köveket pedig elhordták. Erről tanúskodik Lipót császár 1704-ben kelt rendelete melyben pénzt ígértek azoknak, akik a lerombolt épületek köveit elszállítják. Mindezek után a száz évvel későbbi katonai térképeken a lepusztított királyi központot már meg sem jelenítik. A Habsburgok pusztítási törekvései, dicső múltunk teljes elfeledtetése azonban mégsem vezetett teljes eredményre. Történelmünk titkai még mindig ott rejlenek néhány méterrel a föld alatt, de néhol a vár maradványai még ma is fellelhetők. A Pilis területén kikövezett és szegéllyel ellátott, szekerek koptatta utak futnak, a talajszint felett itt-ott még a falmaradványok is láthatók, szétszórva pedig megmunkált és díszített téglalap alakú gerendák, oszlopok, faragott szegélyek valamint malomkövek hevernek. A légi felvételeken azonban nemcsak Buda, hanem Alba Ecclasia, a Szent István által alapított Fehéregyháza 17 méter hosszú és 8 méter széles alapja is felfedezhető.

a-kolostor-romjai.jpgA kolostor romjai

Külön érdekesség, hogy a kolostor közelében a talajon egy sólyom és egy szarvas vagy talán egy ló képe rajzolódik ki.

a-kolostor-mellett-levo-solyom-es-lo-abrazolas.jpgA romok madártávlatból

A középkori krónikák elbeszélése alapján ennek a várnak a közelében nyugszanak őseink, itt kaptak végső nyughelyet a tárnoki csatában elesett hun kapitányok, valamint Atilla és Árpád is. Jordanes és Priszkosz rétor leírása szerint Atilla testét egy halom alá tették, melynek bejáratát Csaba királyfi egy hatalmas kőtömbbel zárta le, majd a helyet végül vízzel árasztották el. Csak később keletkezett az a legenda mely szerint a hun királyt hármas, arany-, ezüst- és vas koporsóban temették el. Ez a hármasság azonban a feltételezett temetkezési hely földrajzi neveiben megtalálható, hiszen ezt a vidéket vaslápának nevezik, de itt van az Aranylyuk-barlang és az Ezüst-hegy is. Lánszki Imre úgy véli, hogy a vártól 800 méterre lévő régi kőbányánál megtalálta a történetírók által említett forrás egykori helyét, melynek a közelében Árpád vezért temették el. A helyszín valóban rendkívüli. Egy magas keleti irányba néző 15 méteres kőfal, egy kőrakás húzódik itt, mely jól láthatóan emberi beavatkozás nyomait mutatja, ráadásul a feltételezett bejárat két oldala szépen ki van kövezve.

a-sir-helye.jpgA sír feltételezett helye

Atilla feltételezett sírjánál, egy másik helyszínen, geo elektromos méréseket is végeztek, melyek a föld alatt egy üreget mutattak ki.
A további pusztulás megakadályozása és a még földben rejlő értékek megmentése érdekében, szükséges lenne a terület azonnali védetté nyilvánítása és egy nagyszabású feltárásnak a megkezdése addig, míg egy őrült gondolat kaszinóvárost vagy lakóparkot nem szül erre az ősi vidékre. Szinte biztos, hogy a föld mélye itt még olyan titkokat, tárgyi emlékeket őriz, melyek végső csapást mérnének a már rogyadozó, hazug finnugor elmélet falaira s annak védőire. Atilla és Árpád nyughelye pedig olyan bizonyítékokat is rejthet, melyek igazolhatnák a szkíta-hun-magyar folytonosságot, a magyarság elhallgatott igaz eredettörténetét. Az ásatások és a helyreállítások után, ugyanúgy ahogy a Tác közelében található egykori római város alapjain, szabadtéri múzeum és régészeti park mutathatná be az Árpád-kori városállam épületeit és az itt fellelt tárgyakat. De addig, amíg a csak nevében magyar kormány és a Tudományos Akadémia székeiben olyan emberek, kutatók és tudósok terpeszkednek, akiknek csak az az egyetlen feladatuk, hogy igaz történelmünk megismerését megakadályozzák, hátráltassák, a várva várt áttörés nem, vagy csak igen lassan fog megtörténni. De köszönhetően az állami támogatás hiányában és az ellenszélben lelkesen kutató embereknek, egyre többet tudhatunk meg ennek a területnek a titokzatos múltjáról, Árpád-kori történelméről.

2010 január 6

Szerző: Csaba vezér  2013.03.25. 21:15 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csabavezir.blog.hu/api/trackback/id/tr615171514

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.