A Visegrádi-hegységben Dömöstől felfelé a Prédikálószék irányában, annak egyik hegyvállán található vulkáni eredetű andezit felhalmozódásból kialakult sziklákat láthatunk 500-600 méter magasságban, melyeket Vadálló-köveknek neveztek el.
Az andezit vulkanizmus 12 millió évvel ezelőtti aktív működési szakaszában az egykori tűzhányóból finomabb tufa, és durvább törmelék szóródott ki hol vegyesen, hol váltakozva, mely lerakódva összecementeződött. A kötőanyag a finom vulkáni por és a láva.
Később a vulkán felrobbant, és hatalmas kráter jött létre, s ennek egyik peremét alkotják a bizarr formájú Vadálló-kövek. A sziklasor belső fala mentén (a Szőke-forrás völgyének irányában) az eróziós hatások (fagyás, hőmérsékletingás, növényzet, csapadék, lejtős tömegmozgás, stb.) során leváló kőzetdarabok gravitációsan lefelé mozogtak. A meredek sziklagerinc egyes részei jobban elmállottak, lepusztultak, mint máshol. Ennek oka, hogy a kötőanyagként szolgáló finomabb törmelék, a tufa jobban mállik, mint a kihűlt láva anyagából megszilárdult nagyobb kőzettömbök, ezért ott maradtak vissza a sziklatornyok, ahol egy-egy nagyobb szikla akadályozta a felületi lepusztulást, s csak oldalirányból hatnak a lepusztító külső erők. A “Fordított felkiáltójel” mellett másik ismertebb torony az “Attila sisakos feje”, és az “Árpád trónja”, ami egy szélesebb, masszívabb torony.
Vannak azonban olyan elméletek mely szerint ezek a feltűnően szabályos alakzatba rendeződött „természeti” képződmények a pilisi erődrendszer (Esztergom, Visegrád, Buda, Fehérvár) részei voltak. Ugyanis a Prédikálószék gerincein végvonuló falrendszer hasonlít a visegrádi várból a Salamon toronyig lefutó és a vele párhuzamos másik, helyenként erősen, a sziklaalapokig lekopott faltöredékhez. Visegrádon ezek a völgyzáró falak biztosították az ivóvíz várba vitelét, a Vízibástyát a lakótoronnyal összekötő erős várfal pedig a szárazföldi kereskedelem ellenőrzését szolgálta.
Ha a Prédikálószék gerincén végigfutó falakat valóban emberi kéz alkotta vagy formálta és ezek a védművek ugyanazt a célt szolgálták, mint Visegrádon, azaz a vízvétel biztosítását, akkor a közelben nemhogy folyóvíz és kikötő volt, hanem a völgyzáró falak méretéhez viszonyítva itt egy hatalmas várnak is állnia kellett. A fennsík és a Duna közötti vízi kapcsolat fennállhatott, hiszen Dömöstől, a folyóparttól induló völgy igen kicsi, kb. 220 méteres szintemelkedéssel egészen a Vadálló kövekig -s még tovább- vonul. Így ez a terület a Duna visszaduzzasztása, illetve a Malom-patak völgyének a mélyítése után egykor hajózható csatorna is lehetett. Ez a feltételezés egy fúrásos talajmintavétellel könnyen ellenőrizhető lenne.
Az alábbi képen jól látszódnak a két gerincen végighaladó védműrendszer romjai. A bal oldali hegyvállon lévő várfalra, merőlegesen lefutó falmaradványok is megfigyelhetők, a jobboldalin pedig egymástól azonos távolságra lévő körbástyák vagy tornyok romjai fedezhetők fel. 

elővédművek.bmp
A három toronyrom között lévő távolság 50-50 méter

Ennek a kitűnően kiépített falrendszernek köszönhető, hogy a kikötőtől a várig vezető kaptató egykor igen erős védelem alatt állhatott, így az itt támadó, két tűz közé került ellenre a biztos halál, a teljes megsemmisülés várt.
A Föld nevű alkalmazás sólyomszárnyainak a segítségével, a magasból követve az elővédművek vonalát, a 600 méter magas fennsíkon egy kb. 900x420 méter alapterületű vár falainak az alapja tárul a szemünk elé. Habár ezek a falak egészen a szikláig koptak, a mészhabarcs porladék mégis kitűnően kirajzolja a főkaputól induló fal nyomait a két északi bástyával együtt, de még a vár belső falainak a nyoma is jól kivehető. 

a vár fala2.gif
A vár még látszódó alapjai

Innen az egész Duna-kanyarra lenyűgöző kilátás nyílik még ma is. Jól látható Dömös, a nagymarosi Duna-gát, a visegrádi vár és a Börzsöny vonulata is.
Az egykor itt álló erődítmény létezését erősítheti az tény, hogy Dömös mellett királyi palota és prépostság is állt, mely királyaink kedvelt tartózkodási helye volt a 11. században. Ezeket az épületeket általában egy megerősített hely közelében húzták fel, hiszen egy hirtelen támadás esetén az uralkodónak és udvarának rövid időn belül egy biztonságos, jól védhető helyre kellet távoznia. A Képes Krónika megemlíti, hogy I. Béla is ebben a palotában székelt a németek támadása idején. A hadi előkészületek közben a palotában rászakadó trónus azonban olyan súlyos sérüléseket okozott az uralkodónak, hogy azokba rövidesen bele is halt.
A földtant művelők a Vadálló-kövek keletkezésének az esetében vulkáni tevékenységről, a durva törmelékek összecementálódásáról beszélnek, mégis meg kell említeni, hogy hazánkban számos olyan várrom található, melyeknek fagy rágta és szél fújta, sok esetben felrobbantott falai nemcsak alakjukban, hanem anyagukban is hasonlítanak az itt álló és a Pilisben lévő kőoszlopokra. Ilyen erősen málladozó és megkopott falak láthatók például a markazi, a siroki és a Tátika vagy éppen az erdélyi Rapsonné várának a romjai között.

2markazi várrom.JPG  
A markazi várrom és egy Vadálló-kő azonos törmelékszerkezete

2vadálló.JPG  
Mészöntési nyomok a Tátika várnál és a Vadálló-köveknél

Rapsonevara1.JPG 
Rapsonné várának romjai
 
vadálló kövek15.jpg
és a Vadálló-kövek

Figyelemre méltó a kanázsvári erődítmény omladozó őrtornya is, mely ha a Pilisben állna, akkor nem mesterségesen létrehozott építmény, hanem Thirring- szikla, vagy éppen Vadálló-kő lenne.
   kanázsvár2.jpg
A kanázsvári- és a Vadálló torony

A várak építésekor ahol szükségesnek gondolták, először nagy-méretű kőlapokból alapot raktak, melyre nagyobb kőtömbökből két párhuzamosan futó falat emeltek. Később a két faloldal belsejét kisebb-nagyobb kövekkel (mészkő, andezit, homokkő) töltötték meg és mindezt aprókavicsos-homokos forrómésszel öntötték be. Ilyen félkörívben lerakott megerősítés látható a következő képen, az egyik Vadálló kőnél.

vk25n.jpg 
Kutató ásatássokkal további érdekes dolgok derülhetnének ki erről a különleges helyről, de addig, míg ásó éle itt nem mélyed a földbe, s az MTA régészei inkább a szlávok apostolainak, Cirillnek és Metódnak a nyomait kutatják Zalaváron, addig aligha tudunk meg többet arról, hogy ki és mikor építette ezeket az ősi falakat.
A végére, íme egy rövid mozgókép, a Kormorán fülbemászó dallamaival fűszerezve, amely madártávlatból mutatja be a Duna és a Prédikálószék közötti, a völgyön át vezető utat, majd ezt követi néhány káprázatos kép azokról a romokról, melyek az út végén a szemünk elé tárulnak.

 

2010 augusztus 22

Szerző: Csaba vezér  2013.03.26. 12:00 7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csabavezir.blog.hu/api/trackback/id/tr635172187

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2014.07.08. 23:00:23

Az MTA hamarosan az alapítója által megálmodott úton fog járni, mert már nem csak az érdeklődők szemében lesz banális az általa képviselt "eredet"-elmélet. Mára már ez az egyetlen tudományos intézmény, amelyik tagadja az ősi múltat az összes többivel szemben. Repedeznek a finn-ugristák gyenge bástyái. Már nem lehet sokáig sötétségben tartani a népet. Lassan el fog jönni az ideje az ilyen, és ehhez hasonló nyomok feltárásának.

Pajzsvivő 2015.01.02. 23:02:23

Jártál már a kanázs várnál? Tuti, hogy nem másképp nem írnál ilyesmit... www.turautak.com/img/picture/1022/kanazsvar_2.jpg

Csaba vezér 2015.01.11. 11:42:33

@Pajzsvivő: Mi a gond? Vagy találjam ki?

Pajzsvivő 2015.01.11. 17:43:54

A kanázs vár épített, mint a túloldalán tökéletesen látható. Napnál világosabb, hogy ezek vulkáni konglomerátumok, és nem épített falak! Ez a téveszme az egyik nagy nemzeti zsákutca, ami több kárt csinál mint hasznot. Az épített falak arra valók, hogy valamit védjenek....

Csaba vezér 2015.01.12. 10:15:11

@Pajzsvivő: "A kanázs vár épített, mint a túloldalán tökéletesen látható."
Ki állította, hogy nem az.
Ezt írtam:Figyelemre méltó a kanázsvári erődítmény omladozó őrtornya is, mely ha a Pilisben állna, akkor nem mesterségesen létrehozott építmény, hanem Thirring- szikla, vagy éppen Vadálló-kő lenne.

Függetlenül attól, hogy a kanázsvári torony másik oldalán mi van, arra hívtam fel a figyelmet, hogy a pilisi torony az azt alkotó törmelék alapján akár ember alkotta építmény is lehet.

Pajzsvivő 2015.01.13. 00:40:46

A Kanázs vár épített, a vadálló kövek viszont nem, mert vulkáni agglomerátum! Tehát két különböző dologról van szó, és ha a Kanázs vár a Pilisben lenne, akkor sem lehetne vulkáni agglomerátum hiszen épített őrtorony!

petyarider 2016.11.19. 15:50:26

^^ Így igaz. A vadálló kövek mind vulkáni agglomerátumból álló sziklaformációk. Geológus leszek (2 hónapon belül végzek :) ), és ránézésre teljesen annak tűnik. Azonban meg tudom érteni ha emberkéz alkotta falak maradványainak feltételezik sokan, mert hasonlítanak ahhoz. Azonban tudva azt hogy az egész Visegrádi-hegység vulkáni eredetű, már az alapján biztos hogy ezek robbanásos vulkánkitörés(ek) által szórt anyagból (piroklasztit) állnak. Kinézetük is tipikus, az pedig hogy így maradtak meg az az eróziónak köszönhető. Egyébként ha jobban megnézitek, egyértelműen máshogy néz ki egy ember alkotta várfal szerkezete, és máshogy ezek a sziklák. Amit ember készít abban mindig meglátszik egy olyan fajta szabályosság ami a természetben magától nem áll elő. Lehetnek bizonyos szabályosságai a természetben képződő törmelékes üledékeknek is, de ezek eltérnek az emberi logikából eredő építményektől. A Vadálló-kövekben a nagy sziklatömböktől kezdve a por nagyságú szemcsékig minden mérettartomány előfordul. A legnagyobb tömbök jelenléte arra utal, hogy a kitörés centrumához közel, az egykori kráter közelében rakódott le ez az üledék. A mészöntési nyomok pedig, nem gondolom hogy azok, attól még hogy fehéres-világosszürke színűek. Lehet ilyen az agglomerátum alapanyaga, melynek összetétele lényegesen nem különbözik a vulkáni kőtömbökétől, de mivel ez a rész jóval mállékonyabb, lehet agyagásványossá és meszessé (kalcitosan) átalakult is. Ez utóbbi természetesen simán lehet, mert a visegrádi-hegységbeli magmás kőzetek bőven tartalmaznak kalciumot is (de csak részben). Röviden, egy kőzettani vizsgálat gyorsan döntene a kérdésben ha az anyagot közelebbről is megvizsgálnánk, de szerintem van irodalma, mert vannak akik kutatták már ezt. Szóval ez vulkáni agglomerátum, az tuti.