Szerző: Csaba vezér  2013.03.27. 14:50 17 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csabavezir.blog.hu/api/trackback/id/tr995176008

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gyingizik 2016.03.08. 20:19:12

Rendkívül érdekes volt. Viszont az ekliptika nem megy át a Castor és a Pollux között (jelenleg). Valamivel alatta megy az ikrek csillagképen belül. Esetleg 7 ezer éve átment? Van rá számítás, bizonyíték? A tavaszpont 7 ezer éve mindenesetre ÉPPEN az Ikrekben volt, ez erősíti a fenti értelmezést. Van egy magyar monda a "Két Árva". A monda szerint két árva élt egy faluban, ám senki sem segített nekik, még egy falat kenyeret sem kaptak. Egy nap eltévedtek az erdőben, örökre nyomuk veszett, de az Isten felrakta őket a mennyboltra, hogy mindig figyelmeztessék az embereket. Ez is alátámasztja az értelmezést. Ha valóban jó a megfejtés az fontosabb lelet mint a Tatárlakai korong, hiszen írás is van rajta és csillagászati jelenség is. Még egy megjegyzés: a Boszniai Piramisos cikkben a lapkába fúrt két lyuk a Castor és Pollux! Most melyik az igaz? Ebben az esetben is rossz helyen van a Nap, hiszen nem az ekliptikán van, hanem valamivel alatta.

Csaba vezér 2016.03.09. 18:03:32

@Gyingizik: Amikor a piramisról szóló cikk készült elkerülte a figyelmemet a rovás K betűben lévő pont és az abból kiinduló vonalakat sem vettem észre, mivel nagyon halványan látszódnak. A fenti mozgókép már a K betűbe rajzolt csillag észrevétele után készült. Nemrégiben a Stellárium csillagászati alkalmazás segítségével visszapörgettem az idő kerekét abba az időpontba, amikor a lelet készülhetett. A program szerint a Nap I.e. 6000-ben, mint ahogy ma, akkor sem haladt át a két csillag között. Viszont ez a program abból indul ki, hogy Föld tengelyének precessziója szabályos, tehát nincsenek hirtelen dőlésszögváltozások. Lehet, hogy az amulett elkészültekor a Föld tengelye valamilyen oknál fogva mégis más szöget zárt be a keringési síkkal, és a Nap a két csillag között haladt el.

Gyingizik 2016.03.09. 22:42:39

Erre én is gondoltam, és a neten böngészve ezt találtam:

"Ismeretes a precessziós mozgásnak más fajtája is, az úgy nevezett planetáris precesszió, amelyet a bolygók együttes gravitációs hatása hoz létre. Ennek megnyilvánulásaként a Föld pályasíkja precesszál körbe kb. 40 ezer éves periódussal. Következménye pedig az, hogy az ekliptika és az égi egyenlítő hajlásszöge 23,5 fok pluszmínusz 1,3 fok értékek között változik." Link:

klimaszkeptikusok.hu/wp-content/uploads/2015/10/GesztesiAlbert-a_klimavaltozas_lehetseges_csillagaszati_okairol.pdf

Úgyhogy lehetséges és valószínű. Sajnos azonban hirtelen nem tudok olyan csillagászati progit, ami a planetáris precessziót is számolja.

Csaba vezér 2016.03.29. 09:46:40

@Gyingizik: Az is lehet, sőt az a legvalószínűbb, hogy az Ikrek csillagképet ábrázoló amulett nem a Castor és a Pollux, hanem a Castor és az Alhena, vagy a Pollux és az Alhena csillagpárost ábrázolja. Ebben az esetben az ekliptika már valóban a két csillag között van, tehát a Föld tengelye is a megfelelő szögben áll és nincs hirtelen elmozdulás.

Gyingizik 2016.04.03. 00:54:12

@Csaba vezér: Igazán nem akarom túlragozni, de ha a Pollux és Alhena csillagpárost ábrázolja - közte az ekliptikával - akkor ez esetben lehet, hogy rajta van a Castor is. (A rovás "S" jobboldali szárán van egy mélyebb lyuk, épp a Castor "helyén". Ha ez sérülés, akkor viszont a lapka tetején a félköríves részen, az "S" bal szárán még van egy pici pont!) Illetve újabb bizonyíték, hogy ha a lapka alján a két furatot képzeletben összekötjük, a vonal kiadja a látóhatár síkját, és az ekliptika itt is kb. ugyanabban a szögben áll, mint a stellarium-os képen.

Gyingizik 2017.01.05. 22:02:21

Egyébként hol őrzik, melyik múzeumban ezt az agyag lapot? Van hivatalos múzeumi leltár bejegyzés róla, szerepel kiállításon?

Csaba vezér 2017.01.07. 14:44:24

A kövek tudomásom szerint a megtaláló, Dimitru Ionita professzor tulajdonában vannak.

Gyingizik 2018.01.29. 22:01:38

Egészen megragadta a fantáziámat a posztod, folyamatosan próbálom megfejteni, pontosan mit ábrázol.

Véleményem szerint a Pollux a "K" betűben levő pont, a Castor pedig a lapka tetején a félköríves részen, az "S" bal szárán levő pici pont. Feltételezésemet megerősíti, hogy ha összekötjük a két csillag által meghatározott vonalat, PONTOSAN UGYANAZT A SZÖGET ZÁRJA BE AZ EKLIPTIKÁVAL, mint ami az égen is látható. (Az általad készített stellariumos képen is le lehet ellenőrizni: ugyanaz a szög látható a csillagászati programon, mint amit a lapkán levő, két pont által meghatározott egyenes bezár az ekliptikával! - nem meglepő, mivel ugyanazt ábrázolja.)

cdn.blog.hu/cs/csabavezir/image/ikrek.jpg

De mi lehet az ekliptika alatti fényes dolog, amiből a fénysugarak törnek elő? Láthatjuk, hogy sokkal fényesebb, mint a Castor és a Pollux. Akkor tehát nem lehet az Alhena csillag, mivel az még valamivel halványabb is, mint a Castor és a Pollux. Mi az a fényes dolog, ami valamivel az ekliptika alatt szokott haladni az Ikrekben?

A megfejtés MOST IS LÁTHATÓ (2018.01.29-én) AZ ÉGBOLTON, PONTOSAN ABBAN A POZÍCIÓBAN, AHOGY AZ AGYAG LAPON VAN: A HOLD!

Tehát szerintem Castor, Pollux, az ekliptika alatt pedig a jó öreg Hold van a korongon.

Csaba vezér 2018.01.30. 19:55:38

@Gyingizik: Köszönöm az észrevételt. Elkerülte a figyelmemet, hogy az S jelnél is van egy pont. Így már egyértelmű, hogy az Iker csillagkép két csillaga van a Napút felett és a mellette olvasható rövid "Ikir" rovás is ezt igazolja. Az alsó csillag nem biztos, hogy a Hold. Talán egy szupernova, ami mint egy égi jel ösztökélte az embert, hogy mindezt megörökítse. Ha ez igaz akkor a három nagyobb jelből is ezt kellene kiolvasni, tehát a SEGEJ olvasat nem biztos, hogy tökéletes.

Csaba vezér 2018.01.30. 20:07:50

@Gyingizik: Lehetséges, hogy azok nem rovásjelek, hanem csillagképek. A rovás Z-re hasonlító jel az Orion, a felső jel a Szekeres csillagkép. Az alsót egyelőre nem tudom.

Gyingizik 2018.02.01. 23:00:36

@Csaba vezér: Ha szupernova, akkor annak kell lennie észlelhető maradványának a kőrézkori rajzoló által megadott helyen. Ez a csillagtérkép pedig félelmetesen pontos. Méretarányosra állítva a Castor és Pollux képét egy csillagászati programon, plusz megjelenítve az ekliptikát a két csillagot jelölő két pont ugyanott van! (és ugyanabban a szögben állnak a Napúthoz képest). Tehát a fényes valami is pontosan ott volt sztem, ahová a rajzoló tette. A SEGEJ olvasat lehet jó hiszen ez egy új szokatlan dolog lehetett a korabeli szemlélőknek, lehet féltek is tőle, és akkor teljesen helytálló az "Iker segíts!" felkiáltás.
Még érdemes elgondolkodni a bolygó-verzión. Téli égbolton fényes bolygó az ekliptika alatt az ikrekben pl. Jupiter. Fényesebb, mint a Castor és Pollux. Ki tudja milyen monda, hiedelem kapcsolódott hozzá? Pl. észrevették a retrográd mozgását: úgy gondolták, bolyong eltévedt. És akkor megint helytálló az "Ikrek segíts!"
Az általad megjelölt csillagképekre (szerintem) nem hasonlítanak a jelek. Ráadásul az ikrek esetében csak a két "fej" csillagot rajzolja a figurából, a többinél meg a teljes vázvonalakat? Elég valószínűtlen. Egy csillagkép meg a látóhatár alatt marad, ez is furcsa. Sztem ne add fel olyan könnyen az írásos megfejtésed.
A "segít" szó egyébként a hivatalos finnugrista tudomány állítása szerint is "ősi finnugor örökség" az etimológiai szótárban. Tehát még a legelvakultabb finnugrista is megerősíti, hogy a magyar nyelv ősi rétegéhez tartozik! Az "iker" szavunkat meg csuvas türk eredetűnek írja az etimológiai szótár - a csuvasokat pedig több nyelvész az "urali nyelvcsaládhoz" sorolja. De lényeg, hogy ez is ősnyelvi szó a türk nyelvekben és a magyarban. (Arról ugye nem is beszélve, hogy NEM az Altaj hegységben találták az agyag lapot, hanem a Kárpát-medencében, döbbenetes hírek ezek egy MTA "nyelvésznek"!)

Csaba vezér 2018.02.03. 20:24:39

@Gyingizik: Találtam egy írást. Ebben egy elmélet szerint egy 6 éves sziklarajz pont azon a helyen ábrázol egy szupernovarobbanást mint a Beszterce völgyi lelet. Megnézem a csillagászati programban, hogy egyeznek e a helyadatok.
www.origo.hu/tudomany/20180111-egy-haldoklo-csillagot-abrazolhatnak-a-hatezer-eves-kokarcolatok-kasmirban.html

Csaba vezér 2018.02.03. 20:26:03

@Gyingizik: A Beszterce völgyi leleten lévő lukak még magyarázatra szorulnak.

Gyingizik 2018.02.04. 10:03:25

@Csaba vezér: Döbbenetes. "A szupernóva éppen a Taurus, vagyis a bika csillagkép felett jelent meg, amely szintén látható a kőkarcolaton." Ez valóban az lehet, az időpont is jó, 6300 éve: kőrézkor.

Csaba vezér 2018.02.04. 12:30:59

@Gyingizik: A Bika csillagkép szupernovája távolabb van az Ikrek alatt jelzett fényes csillaghoz képest. Úgyhogy egyelőre passzolom.

Gyingizik 2018.02.06. 23:21:37

Figyelj ez se gyenge, ma fedeztem fel:

Egy félelmetes megerősítést kaptam a Ghymes együttes énekesétől (riportjában) arról, hogyan alakult ki az ősmagyarból (az európai ősnyelvből) az ős-indoeurópai.

Egy mai jelenséget mutat be az ún. Szlovákiából:

..."Ha a nyelvet akarom hozni példának, akkor ott van Vága falu esete. A település egy kis magyar sziget, amit már teljesen körülvettek a szlovákok. Még tartják a magyarságukat, de már nem használnak névelőket és ragokat, mert a szlovákban sincs. Ha valaki elsőre meghallja őket magyarul beszélni, már alig hiszi el, hogy nem szlovákok."

mandiner.hu/cikk/20180206_interju_szarka_tamas_gyhmes_felvidek

Sztem így jött létre annak idején proto-indoeurópai ősnyelv is (ami valószínű egy közlekedő nyelv volt a különféle ősmagyar nyelvjárások között) : a magyart beszélik, de rag és névelő nélkül (plusz kötött szórend).