Etruszk szerelem

Benedekfy Ágnes: „Az etruszk civilizáció kialakulása. Az etruszkok népe és nyelve” című tanulmányában több más etruszk lelet mellett ismerteti, egy az i.e. IV. században készült vörösalakos váza feliratát és annak magyar nyelvű olvasatát, melynek eredeti rajza Alessandro Morandi: „Új irányvonalak az ertuszk nyelvhez” című könyvében található.

vaza6.jpgVörösalakos etruszk váza, Vulci, i.e. IV. század

A vázán, bár Benedekfy nem említi, egy mitológiai jelenet, etruszk nyelven Atmite és Algasti, azaz Admétosz és Alkésztisz búcsúzása látható. A történet szerint Apollón megígérte Admétosznak, ha valaki önként felajánlja saját életét halálának órájában, akkor megmenti őt az elmúlástól. Amikor eljött az idő Admétosz hűséges felesége átvette férje helyét és meghalt helyette, ám Héraklész lement az alvilágba és felhozta őt így újra egymáséi lehettek. A festett váza éppen azt a pillanatot örökíti, amikor az alvilág ördögei, Karun és Kadu jelenlétében elbúcsúznak egymástól.
   Mivel Benedekfy figyelmen kívül hagyta a váza teljes leírását, a vázán látható jelenetet tévesen az eredendő bűnnel hozta kapcsolatba és a két ölelkező alakot Ádámnak és Évának gondolta. A mellettük lévő nevek viszont egyértelművé teszik, hogy a vázán a mitológiaibeli Admétosz és Alkésztisz látható. A függőlegesen futó szexuális tartalmú feliratot emiatt csak részben olvasta el helyesen, ráadásul azt sem vette figyelembe, hogy a váza festője a ká és a gé hangot külön betűkkel jelölte. A felirat elolvasását megkönnyíti, hogy szavakat kettőspontokkal választották el.

nevtelen.pngA váza felirata 

nevtelen2.pngés annak másolata /sk/

A mondat első szava az „ECN”, kiejtve „EGEN”, ami az igen szó régi formája. A második szó „EDSCE”, amit én „ÉDESGE”-nek (édesget, szeretget) olvasok.  A mondat harmadik szava a régies „NAC”, azaz a „NAG” mai nyelven „NAGY”, amit az egybeírt „A” névelő és a „KADUM” szó követ. A „KADU” jelentése kígyó, ami megtalálható a tekergő kígyók által körbeölelt hírnökbot, a Caduceus nevében, sőt az etruszk mitológiából ismert, kígyókkal a kezében ábrázolt ördögnek is Kadu a neve. A mondat utolsó szavát Benedekfy a felirat hibás átrajzolása miatt „BeLEDOUGE”-nek (Beledug-e?) olvasta. A vázáról készül fényképeken viszont jól látható, hogy az „U” betűnek gondolt „V” jel valójában az „R” hangot jelölő „D” betű. Habár a vázán olvasható szövegben nehéz különbséget tenni a „D” és az „R” hangokat jelölő betűk között, úgy vélem, hogy a mondat záró szavának az olvasata helyesen „BELEDÖRGE”, mai nyelvünkön „BELEDÖRGÖL”.
   A váza szerelmi légyottra hívó szövege saját olvasatomban a következő: 

Egen édesge. Nag a kadum beledörge.

Mai magyar nyelven:

Igen (nagyon) szeretlek. Nagy a kígyóm beledörgölöm.

(A kígyó átvitt értelemben a férfi hímtagja.)
  A vázára írt üzenet olvasatának helyességét a mondat kezdetén látható, a női nemi szervre hasonlító ábrázolás erősíti meg.

egen_edesge_nag_a_kadum_beledorge.jpg  Baloldalon Karun, jobbra Algasti (Alkésztisz)

vaza5.jpgAtmite (Admétosz)

beolvasas0001.jpgA székely-magyar és az etruszk ábécé (készítette: Benedekfy Ágnes)

 

Antal Csaba

Szerző: Csaba vezér  2017.09.02. 18:23 3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csabavezir.blog.hu/api/trackback/id/tr3712798188

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

David Bowman 2017.10.03. 12:23:42

Elég merész.
Van egy másik ilyen is, ahol is egy etruszk kövön egy komplett történet olvasható nagy jóindulattal magyar nyelven. Valami almáskert van benne.

Csaba vezér 2017.10.04. 09:10:41

@David Bowman: Tudok róla. A Perugai határkő az.