Peremes tükör

A párhuzamai alapján Kr. e. VI-V. században készült, bronzból öntött 31 cm átmérőjű tükör, szórványként került elő 1908-ban, Maros megyében a Kis-Küküllő-völgy felső területén, Makfalva közelében. A tárgy nyakrészén három véset jel látható. Ezek a bekarcolások, mivel a vájatokat a tükör többi felületéhez hasonlóan egyenletes zöld patinaréteg vonja be, valószínűleg az eszközzel egykorúak.
Harmatta János megállapítása az, hogy az arámi írásjelekkel rótt felirat kimmer-szkíta nyelvű és a betűk balról-jobbra haladva „ṣṭr” hangértékkel rendelkeznek. Mindezek alapján a „Čiθrā” olvasatot adta meg, ami szerinte egy női név.
Fehér Bence úgy véli, hogy „a szándékos jelek inkább írásnak, mint tulajdonjegynek tűnnek, az írásrendszer azonban ismeretlen (talán görög eredetű, de ebben a formában nem görög: szkíta írás?)”. 

A tükör vésett jelei
/Képrészlet. Teljes kép: Vágó Ádám, A Kárpát-medence ősi kincsei/

A jelek feloldása

Az írás összképe azt mutatja – a betűk kissé jobbra dőlnek és a sorvezetés jobbra lefelé csökken – hogy, a jelek bekarcolását balról-jobbra végezték el az ógörög vagy az azzal rokon írásrendszer(ek) jelkészletének a felhasználásával. A betűk hangértéke sorrendben a következő:

1. CS – azonos hangértékkel a tiszavasvári szkíta agyagedény töredék aljának írásában szintén megtalálható. (lásd lentebb) A jelforma alapja az ógörög S betű lehet. (s=cs hangpár)
2. O
3. L, K és A – betűösszevonás, melyben a K betű az L szára és a mellé vésett párhuzamos vonal összessége, az A betű pedig az L és a legalsó, 7°-ban balra dőlő vonalból áll.

A felirat (fent) valamint az összevont betűk szétbontásával kapott jelsor (lent) 

A bevésett felirat lehetséges olvasata ’csolka’. A meghatározott kifejezés jelentésének a megállapítása során, figyelembe véve a hangváltozásokat is és feltételezve azt, hogy a szótő ’csol’, a következő szavakat vettem számításba.

Az uráli nyelvekben:
Proto uráli: *ćOlkV- ~ *ćElkV- ragyog, fénylik.
Magyar: csillog, sajog, csillag, csillámlik, csёllag (tájszó), szillámpózik (káprázik; moldvai csángó), csíl (aranyszál; csángó). 
Mordvin: ćiĺd́or csillog, pislákol, ragyog.
Cseremisz: cǝ̑lɣǝ̑ža-, ćǝ̑lɣǝ̑ža- pislákol, vibrál; colɣǝ̑ža-, ćolɣǝ̑ža- pislákol, ragyog, világít; colɣǝ villám; cǝ̑lɣǝ̑ža- szikra.
Votják: č́iĺal-, śiĺal-, śijal- č́ilal- ragyog.
Zürjén: ʒ́uljal-, ʒ́uĺĺal- gyengén ragyog, csillámlik.
Osztják: śŭлpĭ- pislákol a sötétben; śuli- ragyog, villog, szikra.
Vogul: śülɣ-, süll-, śulɣ- szikra.

A dravida nyelvekben:
Tamil: teḷ, teḷku (teḷki-) tisztává válni; teḷḷu (teḷḷi-) tisztának lenni, tisztán ragyog, csillog, teḷi tisztává válni; teḷir ragyogni, szikra; tuḷakkam fényesség, nagyszerűség; tuḷakku (tuḷakki-) fényezni; tulakku (tulakki-) fényezni, csiszol, ragyogóvá tesz, megvilágít, tisztít, éles, fény.
Malayalam: teḷi tisztaság, fényesség.
Kannada: tiḷi, taḷi tisztává válni, tiszta, fényessé válik, felcsillan; tisztaság, fényerő; toḷagu ragyogni, ragyogás, nagyszerűség.
Tulu: tiḷi átlátszó, tiszta; teli, seli tiszta.
Telugu: teli fehér, tiszta.

Tamil: (c=cs) cokucu kifinomult, tisztaság, fényűzés, finom munka, kiváló minőségű; cokkam, cokku tisztaság, kiválóság, szépség; cokkan jóképű ember.
Malayalam: cokkam szépség.
Kannada: cokka, cokkaṭa, cokkaḷa szépség, finomság, szép, báj; tisztaság.
Tulu: cokka tiszta, eredeti, csinos.
A ’cs’ hang elkopásával(?):
Tamil: oḷi fény, fényerő, ragyogás, nap, hold, csillag, tűz, napsütés, lámpa, szépség.
Malayalam: oḷi csodálatos, fényes.
Kannada: oḷa ragyog, lángol.
Tulu: oḷi fény, ragyogás.

Az altáji nyelvekben (ç=cs):
Ótörök: çoğ ragyog, ragyogás, dicsfény (Nap); láng, hő. jal- meggyullad, éget, ragyog; jalɨn láng; silik (s=sz) tiszta, sima.
Ujgur: çoğ ragyogás, dicsfény.
Csagataj: çoğ vörösen izzó.
Török: cilâh (dzsilah) fényes; jıldız csillag; jalɨn láng.
Teleut, altaji és lebedi nyelvjárás: çalu ragyog
Ujgur: jalın láng.
Csagataj: jalin láng.
Üzbég: jalɨŋ láng.
Hakasz: čalɨn láng.
Kirgiz: ǯalɨn láng.
Nogaj: jalɨn láng.
Gagauz: jalɨn láng.
Karaim: jalɨn láng.
Karakalpak: žalɨn láng.
Kumik: jalɨn láng.
Kazah: jalkı ragyog; jalkın láng, villám; žalɨn láng.
Írott mongol: ǯali láng.
Khalkha: ʒaĺ láng.
Burját: zali láng.
Kalmük: zäĺǝ láng.
Csuvas: śulăm, śolăm (ś=s) láng.

Szanszkrit (ć=cs, j=dzs):
ćak ragyog.
ćoksha tiszta; tisztességes; okos, ügyes; kellemes, elragadó, gyönyörű.
jval fényesen égni, lángol, láng, világít, ragyog.
jvala lángoló, csillogó, ragyogó.

Perzsa (j=dzs; ch=cs):
jālí ragyogó; fényezett.
chirāgh egy lámpa; fény. 

Gael:
soillse (szailse) tisztaság, fényesség, ragyogás; fény.
soillsich (szailsih) fényesít, tisztul; megvilágít, csillog.
soillseach (szailsah) fényes, tiszta, átlátszó, csillogó, fényt áraszt; fényessé válik vagy kitisztul. solasach (szolaszah) világító, csillogó; csupa fény.
solusach (szoluszah) világító, fénylő, ragyog.

Ógörög (szókezdő cs>sz hangváltozás?): 
szélasz, szela, szélaosz, szélagosz fény, ragyogás, fényesség. (magyar: csёllag tájszó)
szelágosz fénysugár.
szelászko ragyog.
szelaszma, szelaszmosz ragyogó. (moldvai csángó: szillámpózik)

A sumer nyelvben:
zal ragyog. /PSD/. 
zal ragyog, süt /Labat/.
zalag ragyog; fény; fényes, ragyogni. /PSD/.
zalag világos, tiszta; zalág ragyog, fény, világosság, mész /Labat/.
sulug tiszta /PSD/.

Az UESZ szerint a csillog szavunk „származékszó, finnugor kori tővel és magyar képzéssel. A szótőhöz vö.: vog. (AK.) śülγ- ’szikrázik, sziporkázik, csillog’; osztj. (Kaz.) śŭʌpı̆- ’fénylik, ragyog <a sötétben> ’; zürj. (Sz.) ȝ́uljal- ’felcsillan, csillámlik, fénylik’; votj. (Sz.) č́iľal- ’fénylik, ragyog’; cser. (KH.) cǝ̑lγǝ̑ža- ’felcsillan, csillámlik, fénylik〈hó〉’; md. (E.) ćiľďor moľe- ’fénylik, ragyog, felcsillan, csillámlik’ moľe- ’megy, jár’); karj. ťš́ilkettö- ’felcsillan, csillámlik, fénylik’ [fgr. ćᴕlkɜ- ~ ćᴕ̈lkɜ- ’fénylik, ragyog, felcsillan, csillámlik’].. Tőigeként csak a vogulban, a további rokon nyelvekben képzőkkel. A veláris és palatális magánhangzók feltételezett alapnyelvi váltakozása a szócsalád hangutánzó-hangfestő eredetével magyarázható. A szóvég: -g gyakorító képző, illetve -n mozzanatos képző.”

Agyagtáltöredék alja

A kézzel formált durva felületű agyagedény töredékei, egy sír mellékleteként kerültek elő Tiszavasvári közelében. Az írásjegyeket a kiégetés előtt karcolták a 11,2 cm átmérővel rendelkező edényfenékre.
Harmatta szerint az írásrendszer a tükörével megegyezően szintén arámi eredetű. A három (valójában kettő) írásjelet szerinte jobbról-balra karcolták be, melyek hangértéke „zzy”. Ezekből a „Zizāyu-” névalakot és kevésbé valószínűsítve az „életüdítő” kifejezést határozta meg.

A tál töredékének az alja
/MNM felvétele/

Az edény fenekén lévő jelek feloldása az írás irányának megfelelően, balról-jobbra a következő:

1. A  – az írásjegy nagyjából az edényalj középvonalában helyezkedik el, ezért nem kizárt, hogy előtte volt még egy jel, ami a felület kopása miatt már nem azonosítható. A sátor alakot képző vonalakat egy vízszintesen húzott vonás köti össze, ami Harmatta rajzán hiányzik.
2. CS – hasonló formában és azonos hangértékkel a makfalva-i bronztükrön szintén megtalálható. Harmatta csak a két függőleges és egymással párhuzamos karcolást vette figyelembe, az ezeket összekötő vonal elkerülte a figyelmét, ezért az általa közölt olvasat helytelen. 

Az edény alján lévő betűk

A felirat olvasata ’acs’, melynek jelentései a következők lehetnek.

Ótörök: aç (acs) éhes; éhes lesz, éhezik.
Török: aç éhes.
Kun: aç, aš (as) éhes.
Ujgur: aç éhes, szűkölködő.
Csagataj: aç szegény, éhes.
Jakut: aš éhes.
Koibal-karagaszas: ais éhes.
Kirgiz: aç éhes.
Azeri: as (asz) éhes.
Baskír: as éhes.
Kazah: aç éhes.
Tatár: aç éhes.
Türkmén: aç éhes.

Ótörök, török: aš étkezés, étel. 
Ótörök: aša enni.
Közép török: aš étel.
Kun: aš étel.
Baskír: aš étel, aša- enni.
Kazah: as étel.
Kirgiz: aš étel.
Krími tatár: aš étel.
Tatár: aš étel, aša enni.
Türkmén: aš étel.
Karahanida: aš étel, aša- enni.
Ujgur: aš étel.
Azeri: aš kása.
Türkmén: aš étel.
Hakasz: as étel.
Halaj: āš, ɔ̄š étel.
Jakut: as étel.
Csuvas: aš hús
Dolgán: as étel, as- enni.
Tuvai: a'š étel, ažā- etetni.
Tofalar: aša- etetni.
Nogaj: aša- enni.
Balkár: aša- enni.
Karaim: aša- enni.

Perzsa: āš leves, zabkása.

Szanszkrit:
ás enni.
ása étkező, étkezés.
ásaka étkezés.
ási ételfogyasztás.
ásita evett; enni adott; falánk.
ásin étkezés. 

Magyar: vacsora esti étkezés (vacs+ora összetétel, eredetileg maradék étel jelentéssel? Lásd lent a ’v’ elkopásával, dravida ecci ételmaradék és era étel).

Vacsora jelentéssel rendelkező szavak:
Erza: vacso
Belarusz: vjacséra 
Szerbhorvát: vecsera
Bolgár: vecsérja
Cseh: vecsere
Ukrán: vecsérja
Szlovák: vecsera
Szlovén: vecserja
Szerbhorvát: vecsera
Macedón: vecsera

Dravida nyelvek (cc=cs, ṭṭ=t):
Tamil: attāḷam vacsora; vāṭṭu pörkölt vagy sült hús vagy zöldség, eccam maradék, ételmaradék.
Malayalam: attār̤am vacsora; eccil, iccil maradék; ecci ételmaradék.
Kota: ecl ételmaradék, szertartás során elfogyasztott ételek.
Kodagu: ecci ételmaradékok, melyek étkezés közben a padlóra hullnak.

Az era szótag jelentése a dravida nyelvekben.
Telugu: era étel.
Proto dél-dravida: Ir-ai étel.

A tál másik töredéke az IYI felirattal
/MNM felvétele/

A tükör és a tiszavasvári edénytöredék írásjegyeinek párhuzamai
(az összehasonlításnál a szabályos hangmegfelelés is figyelembe lett véve. Az eltérő hangérték külön jelölve)

A regölyi „grafémák”

A Kr.e. 7. század utolsó harmadára datált pannon halomsír 2011-12-es feltárása során előkerült leletanyag néhány kerámiatöredékén, bekarcolt írásjegyeket találtak. Két edény fenéktöredékének és egy edény válltöredékének a jelei alakilag az előző két tárgy ’a’ hangértékű betűivel állíthatók párhuzamba. Lehetséges, hogy a regölyi edényaljakra a tiszavasvári edény fenekén lévő ’acs’ szó rövidítését vájták be.

Összefoglalás:
A tükör nyakrészére vésett szó az eszköz legjellemzőbb tulajdonságára, a rendkívül finom csiszolás során létrejövő fényes fémfelület ragyogására, csillogására utal. A hangalak alapján a ’csolka’ szó legközelebbi párhuzamai, ’ragyog, fénylik, csillog’ jelentéssel, a magyar és a cseremisz nyelvben találhatók.
Mivel az edény aljára karcolt, a török nyelvekben ’éhes’ jelentéssel rendelkező ’acs’ felirat csak akkor vált láthatóvá, ha a kerámiát üres állapotban lefelé fordították, egyfajta játékos „éhes vagyok!” felszólításként is értelmezhető. 

Antal Csaba

Irodalom

Fehér Bence, A Kárpát-medencei rovásírásos emlékek gyűjteménye I. 2020
Francis Joseph Steingass, A Comprehensive Persian-English Dictionary 1892
Harmatta János, Eltűnt nyelvek és írások nyomában, Antik Tanulmányok 34. 1989-90
Henry George Liddell, Robert Scott, A greek-english lexicon 1996
Kuun Géza, Codex Cumanicus 1880
Mihail Romanovics Fedotov, этимологический словарь чувашского языка 1996
Monier Williams, A Sanskrit-English dictionary 1872
Robert Archibald Armstrong, A gaelic dictionary 1825
Szinnyei József, Magyar tájszótár, I. kötet
The Pennsylvania Sumerian Dictionary
The Tower of Babel
Thomas Burrow, Emeneau Murray Barnson, A Dravidian etymological dictionary 1984
Új magyar etimológiai szótár
Vágó Ádám, A Kárpát-medence ősi kincsei 2015