Csillagösvény

»A tatárlakai korongon és egy sumer agyagtábla hasonló jelei

2014. szeptember 16. - Csaba vezér

A Szíriusz hajnala

A tatárlakai korong rendeltetéséről alkotott elméletem –mely szerint az a téli napforduló egyik ősi időpontját rögzíti és nem rovásjeleket hordoz– helyességének egyik legjobb bizonyítéka egy, az Uruk városában talált, az I.e. 3100-ból eredeztetett agyagtábla. A kutatók szerint a táblán látható képjeleket kereskedelmi áruk cseréjének rögzítésére illetve az állatállomány és a raktáron lévő nyersanyagok nyilvántartására használták. Első ránézésre az uruki táblán és a korongon lévő két-két jel hasonlósága miatt arra gondoltam, hogy ez a tábla, úgy mint a korong, az égbolt egy bizonyos részét ábrázolja és az akkori ember számára egy igen fontos eseményt örökít meg. Mivel ez a két jel a tatárlakai korongon egy-egy csillagképet, a Nimródot és a Két oszlopot jelöli, megvizsgáltam, hogy a táblán megjelenített rajz megegyezik-e az égbolt azon részével ahol ez a két csillagkép látható, azaz a táblára rajzolt jelek hozzárendelhetők-e az égbolt azon a részén megjelenő csillagképekhez.

nevtelen_1.pngA tatárlakai korong és az uruki tábla

hasonlojelek.pngA korong és a tábla hasonló jelei

Habár itt sem törekedtek a valósághű ábrázolásra, rövid vizsgálódás után mégis sikerült azonosítanom a táblára rajzolt csillagképeket. A bal felső sarokba elhelyezett jel tehát a Nimród vagy másképpen Orion, a középtájon lévő, egy létrára hasonlító pedig a Két oszlop (ma Sárkány) csillagképpel azonos. A tábla jobb felső sarkában a félkört és a hét pontot a Fiastyúk (Plejádok) nevű csillaghalmazzal, az alatta lévőket pedig a Bika és a Nyúl csillagképpel azonosítottam. A Bal oldalon a Nimród csillagkép alatt lévő rajz azonos ugyan a jobboldali „Nyúl” jellel, de az egy másik, a Nagy kutya csillagképet jelöli. Egyébként a sumer képírásban ez az 'en' (úr) szó jele. A Nagy kutya csillagkép mellett látható nyolcágú csillag az égboltunk legfényesebb égiteste a Szíriusz (sumer képírásban 'diĝir' /ejtsd:dingir/, 'di'-ragyogó, fényes; 'ĝir'-villám, villanni), a legfelül középvonalban elhelyezett kör alakú kiemelkedés pedig valószínűleg a naprendszerünk központi csillagának felel meg. A táblán látható csillagállás csakis akkor látható az éjszakai égbolton, amikor a Szíriusz csillag a láthatatlansági időszaka után először jelenik meg keleten, a hajnali órákban. Ez napjainkban a hűvös időszak kezdetekor, szeptember elején történik meg. A Szíriusz-kelte négy-ötezer évvel ezelőtt viszont a legmelegebb napok beköszöntével (július-augusztus), Egyiptomban pedig a Nílusnak, a termőföldekre termékeny iszapréteget lerakó éves áradásának az időpontjával esett egybe. A régiek ezt a csillagot, melynek a megjelenése magával hozta a melegebb nyári napokat, Kutyacsillagnak is nevezték. A kékesfehéren ragyogó csillag és a Nagy kutya csillagkép felbukkanásához kapcsolódó hőmérséklet emelkedésből ered az a régi mondás, hogy „kutya meleg van”. Az ősi társadalmak a sumerok, az egyiptomiak, a görögök stb. szentként tisztelték és figyelték ennek a csillagnak a mozgását és az első megjelenésekor hatalmas ünnepségeket rendeztek. Az ókori Egyiptomban pedig ez az időpont volt az év első napja. Ez a tábla kétség kívül ezt a jelenséget és a hozzá kapcsolódó, a természetben végbemenő változást örökítette meg, hiszen a táblán, a Szíriusz első megjelenéséhez kapcsolódó természeti jelenséget, az áradást is megörökítették. A tábla bal alsó részére rajzolt hullámvonalak az áradó vizet (ez a jel sumer 'a' vagy 'bis', 'pis' azaz a víz, áradás képjele), a felette lévő életfák az éltető víztől szárba szökkenő növényekre (sumer 'se' árpa, gabona szó képjele) utalnak. A tábla bal alsó sarkába a sumer 'nun' (herceg) vagy a 'nir' (hős, magas, győztes) szavak képjelét helyezték el. A jobb alsó részen lévő, leginkább egy lángnyelvre hasonlító jel a sumer 'ki' (föld) és a hozzá tartozó, alatta lévő jel a 'gaba' magyarul mellkas (magyar: kebel?) vagy határ képjele. Az utóbbi két jel együtt hasonlít az egyiptomi dzsed oszlopra, ami az Isten feltámadásának volt a jelképe. A 'gaba' jele melletti lábfej a sumer 'du'(menni, mozdulni) szó képjele.

uruki3.pngA tábla csillagképei és képjelei

sumerkepjelek.pngSumer képjelek

djed-liliom.jpgAz örökkévalóság jelképe a „fenséges” Dzsed oszlop 

A Nagy kutya csillagképet és a Szíriuszt mintegy kiemelve a többi közül, két vonallal keretbe foglalták ezzel utalva arra, hogy a tábla csakis ennek a fontos eseménynek a megörökítését szolgálja. A tábla alsó részén lévő képjelekkel valószínűleg a következő üzenet rögzítették: „Érkezik a földet elárasztó nagy ár s szárba szökken a gabona.” Az ősi társadalmak hitvilága szerint, amikor a Szíriusz ismét megjelenik az égbolton, azaz együtt áll a napunkkal, különleges, titokzatos erők is érkeznek a Földre. Ezt az erőt a kiválasztott emberek beavatására, egy magasabb tudatállapot elérésére használták.
Összességében ezen a táblán, a tatárlakai leletekhez hasonlóan, egy igen fontos csillagászati eseményt, ez esetben a Szíriusz kelését, azaz az első láthatóságát, valamint a hozzá kötődő természeti jelenséget örökítették meg kb. 4-5 ezer évvel ezelőtt.

stellarium_2018-11-16_10-39-55-36.pngA Szíriusz kelése I.e. 3000 júliusában (uruki égkép)

 

 Antal Csaba

A bejegyzés trackback címe:

https://csabavezir.blog.hu/api/trackback/id/tr676700579

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása