1994-ben Enza Massa újságíró kutatásokat végzett a római Olasz Nemzeti könyvtárban ahol régi feljegyzéseket, iratokat keresett. Munkája során egy szokatlan, 80 akvarellt tartalmazó kéziratot talált, melynek borítóján ez állt: Nostradamus Vatinicia Code. A könyv belső lapján megtalálta a könyv szerzőjének a nevét is: Michel de Nostradame, Notredame a próféta. A könyvben lévő titokzatos és különleges rajzok egyes elképzelések szerint a próféta négysorosainak képi megnyilvánulásai. Az utolsó lap üzenete alapján a könyvben lévő képek csak töredékei az eredetinek, a rajzokat egy megrongálódott könyvből másolták át, ami az idők folyamán elveszett.

Bartók Béla és Kodály Zoltán a magyar és a török népzenék összehasonlítása során felismerték, hogy a magyar népzene ősi rétege, népi hangszereink eredete keletebbre és délebbre mutat, mint a finnek és az uráli finnugorok, vagy az obi-ugorok által lakott területek. Bartók a törökországi yürük népcsoportnál végzett gyűjtése után kijelentette, hogy a rendelkezésére álló anyag elegendő bizonyítékot enged meg a legközelebbi rokonságra, azaz mindkét anyag azonosságára. Ez az azonosság megdönthetetlen bizonyítéka ezen dallamok korának, mely utat mutat a Kr. utáni VI-VII. századokba. Ebben az időben az anatóliai yürükök ősei valahol Európa és Ázsia határán, más török törzsek szomszédságában, a magyarok ősei pedig a Kaszpi- és a Fekete-tenger között éltek. Du Yaxiong kínai zenekutató a ma Kína területéhez tartozó ujgur- és jugarok lakta területen végezte zenei kutatásait 1982-ben, melynek eredménye szerint a kínai területen élő ujgurok és a magyarok népdalai között is sok az azonosság. Nemcsak pentaton, hanem ereszkedő dallamú, hangsúlytalanul végződő, kvintváltós mindkettő és azonosak a visszatérő dallamok zenei komponálásai is.
A népzenekutatóknak, népdalainkat összegyűjtőknek és feldolgozóknak, Vikár Bélának, Bartóknak, Kodálynak, Lajtha Lászlónak s a többi gyűjtőnek köszönhető, hogy ma már több mint kétszázezer magyar népdalt ismerhetünk s ezzel a világ leggazdagabb, s talán legcsodálatosabb dalkincsével büszkélkedhetünk.
A Hír tv Értékmentés másként című műsorában népdalaink keleti irányba mutató szerkezeti és dallam azonossága nemrég bemutatásra is került. Agócs Gergely a Kaukázus előterében az egyik legszebb, a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű népdalunkhoz megdöbbentően hasonló dallamú dalt talált.

Az ókori kínai filozófia szerint a zene a Mennyek ajándéka, alapelvei a világmindenség törvényeiből adódnak és rendkívüli erővel képes hatni az emberekre. S valóban a népdalaink egyik legszebbike, a több mint ezer éves ősi ének, mintha égi dallam, az angyalok éneke lenne.

2010 április 5

Nemrég egy antifa rendezvényen, egy sehonnai véglény, a baloldali feminista hálózat elnöke, giccs-csubás álparasztoknak, magyarkodó tudatlanoknak, szellemi vakságban vergődő, kiutat kereső zombi tömegnek nevezett minden hazáját szerető, a hagyományait ápoló, igaz történelmét kutató magyar embert. Ez a nevének a megemlítésére is méltatlan, jelentéktelen egyén úgy gondolja, hogy az utcaköveket ragadóknak, azaz az elnyomás és az igazságtalanság ellen harcolóknak nincs joga megdönteni a nemzetére rárontó, hazáját eláruló senkiháziak hatalmát. Az általa képviselt egyre jobban sorvadó s hamarosan a szeméttelepre kerülő szellemi kisebbség hozta be a köztudatba az addig más értelemben használt magyarkodik kifejezést, mellyel ők azokat bélyegzik meg, akik büszkék nemzeti azonosságukra, őrzik a népi hagyományokat s mindennek nemcsak cselekedetükkel, hanem öltözködésükkel is nyomatékot adnak. Holott egykor épp ezekre a magyarkodikozó semmirekellőkre, az álmagyarokra utaltak ezzel a kifejezéssel.
De valóban magyarkodnak-e azok, akik magyar népdalokat énekelnek, magyar népi táncokat ropnak, a magyar vagy a székely himnuszt éneklik, a nemzeti lobogót a házukra kitűzik, kokárdát viselnek vagy ősi magyar állatfajokat tenyésztenek? Hát nem! Ugyanúgy, ahogy az amerikai nem amerikaikodik azért mert a csillag-sávos zászlót házának homlokzatára tűzi, a német zenész nem németkedik akkor, amikor sramlit játszik, a finn nem finnkedik ha a Kalevalát szavalja, a magyar sem magyarkodik azért mert ősi dalait énekli, büszke elődeire, múltjára s minden erejével hazája és nemzete jobbulásáért dolgozik.
Sajnos csak ennek az alattomosan támadó, a hazaszeretetet elsorvasztó, magyargyűlölő tevékenységnek köszönhető, hogy egyre több ember szívében lobban fel újra a hazafiság lángja, a fiataltól az aggastyánig. A nemzettudat és a hazaszeretet megőrzése és továbberősítése céljából a hősök napját ismét nemzeti ünneppé kell nyilvánítani, melynek keretén belül korhű ruhába öltözött csoportok felvonulásával méltó módon állítanánk emléket nemzetünk nagyjainak, a hazáért és a szabadságért harcolóknak. Az Árpád-háziaknak, a török és a labanc ellen harcolóknak, az egri várvédőknek és a kuruc vitézeknek, szabadságharcosoknak, forradalmároknak vagy éppen a rongyos gárdának. Persze mindez csak egy része azoknak a feladatoknak, amiket végre kell hajtani annak érdekében, hogy a magyarság kikerüljön a nemzetrontó libarbárok okozta lelki és szellemi válságból.

2010 február 22

Révay Péter koronaőr 1613-ban írt emlékirataiban a sorsról elmélkedve, döbbenettel, szorongással, de egyben csodálattal látja, hogy a Szent Korona történetében is felismerhető a bölcsek által már sokszor megállapított sorsszerű változás, amely az ötszázadik esztendő környékén szokott bekövetkezni. Fél évszázadonként ugyanis a legtöbb országban megváltozik a hatalmi és polgári berendezkedés és egy új korszak kezdődik. Megemlíti, hogy Krisztus ezredik, a Szent Korona születésétől, Szent István uralkodásától Mátyás haláláig 490 év telik el, amikor Magyarország a fejlődés csúcspontjára ér, virágzik és pompázik.
Ezt az ötszáz évente ismétlődő törvényszerűséget használva megtudhatjuk, hogy mikor voltak és lesznek a magyar történelem fordulópontjai. Mátyás királlyá választásától  kétszer ötszáz évet visszaszámolva Atilla korához jutunk. A Kárpát-medence Dunától nyugatra eső része és Erdély, ekkor Augustus, Claudius és Traianus császár hadjáratai következtében a Római Birodalom része volt. Mivel a medence területi egysége széttagozódott, és az északi valamint a középső területeken élő törzsek összefogása és küzdelme is kevésnek bizonyult az elfoglalt területek visszafoglalásában, törvényszerűvé vált egy erejében és létszámában is sokkal nagyobb népcsoport feltűnése. A hunok a 400-as évektől kezdve fokozatosan birtokukba vették a Kárpát-medencét. 424 körül Ruga nagykirály már áttette a birodalma székhelyét a Tiszától keletre eső síkságra, majd 434-ben Pannónia és egyben az egész terület is hun uralom alá került. 434-ben Atilla és Buda, 445-től pedig Atilla egyedül lett a birodalom feje, kinek uralkodása alatt emelkedett tetőpontjára  a hun hatalom ereje. Ettől kezdve azonban fiainak a hatalom megszerzésére irányuló egymás elleni viszálykodása a felbomlásig gyengítette a birodalmat.

A magyar népi hitvilág természetfeletti képességű embere a táltos, aki a szentség elrendelése  nyomán, a sorsát eleve meghatározott, kiválasztott személy. Természetfeletti ismertetőjegyei általában már születésekor megnyilvánulnak, például több csonttal, foggal vagy tíznél több ujjal születik. De a táltos születhet csillaggal megjelölten, valamint aranyfoga és aranyhaja is lehetett. A néphit azt tartja, hogy sokáig szoptatják, csendes, szótlan gyermek, de korához képest rendkívül erős. A táltosokra jellemző még a huzamos alvás, a pénz meglátása a földben, valamint a regölés, és bosszúból vihart is tudnak kelteni, de ha megkapják a tejet akkor segítőkészek. Sorsforduló volt a hetedik életév, ha eddig ellopták a fogát, nem lett meg a képessége, vagy ha ilyen korban eltűnt a háztól, „elvitték a táltosok”. Ekkor tanítják ki a mesterségre, közösségbe való visszatérésekor már különleges erők birtokosa. A háromszintű világban a mindennapi ember a középső világban él, azonban szükség van arra, hogy a fizikai világon túl létezőkkel, a nálunk hatalmasabb lényekkel, a szentséggel megmaradhasson a kapcsolat. A világ szintjei között az erre isteni tulajdonságai, testi elváltozásai, képességei alapján és a szentség vagy származás által kijelölt személy, a táltos biztosítja a kapcsolatot.
Ezzel szemben a sámánok, igen magas fokú, 5 évig tartó sámán-iskolát végeztek, s ezekbe minden törzs a legkiválóbb fiait küldte. Érteniük kellett az orvostudományokhoz és az állatgyógyászathoz, hiszen száz¬ezer számra voltak állataik. Ezek közül is kiemelt figyelmet szenteltek a lóápolásnak. Megismerkedtek a törzsszövetség hitvilágával, s egyéb tudományokkal, valamint elsajátították a rovásírást is. Az ötéves képzés után mindig vetélkedőt tartottak, s aki ezen az első lett, az nyerte el a fősámáni-fejedelmi méltóságot. A fősámán mellett másik fejedelem volt a fővezér. A nőknél is folyt úgynevezett rimalány-képzés, ahová szintén a legjobbak jutottak be. Az ő vetélkedésük győzteséből került ki az aranyasszony. Az ő feladatuk is nagyon fontos volt, így például a vetés, aratás megszervezése, a betakarított javak igazságos elosztása a közösségen belül, a lakóépületek, s az egész település tisztán tartatásának felügyelete, a gyermekek világrahozatalának megkönnyítése, a csecsemők és frissen szült asszonyok gondozása. A törzsszövetség minden időkben rendelkezett továbbá - szintén képzett - rovósámánokkal, akik feladata a fontos történések kő-, vagy fémlapokra való lejegyzése volt.  
Sajnos ma már egyre több az olyan csaló, aki táltosnak, sámánnak, gyógyítónak vagy Isten által kiválasztottnak tartja magát. Ezek a szélhámosok, kihasználva a betegsége vagy szegénysége miatt elkeseredett, megfáradt emberek érzékenységét és hiszékenységét, ellenszolgáltatás fejében egészséget és jobb életet ígérnek. Mint például Gyurcsók József, aki a képernyőn mágikus csíkszemével néhány perc alatt gyógyítja meg a betelefonáló nyugdíjas néniket és bácsikat emeltdíj plusz áfáért úgy, hogy megkérdezi tőlük: ugye már nem fáj? Ők pedig azt mondják amit kell, hallhatóan bizonytalanul, nehogy kihozzák a sodrából a mestert: hááát, most már nem annyira fáj, valamivel jobban érzem magam.
Talán ennél szomorúbb Kovács András tevékenysége, aki magát főtáltosnak, Isten táltosának tartja, akiből szerinte mindig csak egy van a Földön. A magyar szentek üzeneteit csak ő tudja tolmácsolni, csak vele áll szóba a Nagyboldogasszony és az Istenatya valamint ő az egyike a magyar nemzet 12 ősének. Azt, hogy ki magyar és ki nem, csak Kovács András tudja megállapítani. A magyar ősök, vagy szentek szellemei csak az ő munkatársait segítik, csak az ő rendelőjébe jönnek el gyógyítani. Ha egy szellemgyógyász, bioenergetikus nem mondja ki a nevét és nem kéri az ő segítségét hangosan a gyógyítása közben, akkor nem kapja meg a magyar szentek segítségét. Közli, hogy Isten segítsége nem jár mindenkinek, csak neki van joga gyógyító erőt adni az embereknek, és aki elhagyja őt attól visszaveheti az erőt. Az ősi hitvilágunk szerint táltosnak születni kell. Ezzel szemben Kovács „táltos” két további embert nevezett ki táltosnak, akik azonban később elhagyták a közösséget. Állítása szerint ekkor engedélyt kapott a szellemvilágtól, hogy a táltos közösséget elhagyó emberektől visszavegye a szent szellemektől kapott gyógyító képességet, így több korábban nála gyógyító embertől, többek között ettől a két „táltostól” is visszavette azt, a címmel együtt. Továbbá hallani tiszteletbeli táltosokról, akik Kovács szerint sokat tettek a magyarságért, mint például Pataki Attila. Természetesen az általa és a papjai által végzett „gyógyító” tevékenységnek is ugyanaz a célja, az emberi hiszékenység kihasználásával,  az anyagi haszonszerzés. Mindezt bizonyítja az egyház és a rendelő szolgáltatásainak az árlistája.
 
•          Lakás földsugárzás mérése (15 000- 30 000 Ft)
•          Energiakezelés (5 000- 7 000 Ft)
•          Táltos masszázs és inrakás (5 000- 7 000 Ft)
•          Szellemműtét (10 000 Ft)
•          Emléksúly levétel (10 000 Ft)
•          Szellemelengedés,csak a szellemvilágtól erre engedélyt kapott pap végezheti (10 000 Ft)
•          Házszentelés,csak a szellemvilágtól erre engedélyt kapott pap végezheti (30 000-40 000 Ft)
•         Tanítás (15 000, 20 000, és 30 000 Ft/nap – témától és fizetési kondíciótól függően)

Véleményem szerint, a gyógyító képességgel megáldott ember semmilyen ellenszolgáltatást nem igényelhet, követelhet a tőle segítséget kérőktől, ráadásul természetfeletti erejének hitelességét csakis ezzel erősítheti. Az viszont szerintem elfogadható ha ajándékkal, vagy élelemmel, hússal, kenyérrel, élőállattal stb. köszönik meg a segítséget, és azt a táltos elfogadja.
Akik ott voltak tavaly nyáron a Kurultajon, a törzsi gyűlésen, vagy látták az eseményről készült filmet, azok megismerhették Karault, az őrző táltost. Neki nincs egyháza, táltos iskolája és pénzgyűjtő műsora a tv-ben, amelyben pálcát forgatva, az emberi tudatot befolyásoló, megbabonázóan selymes, léleksimogató hanggal beszél arról, hogy kinek mekkora a mentálszintje, hány szellem van rajta, melyik szerve beteg és hogy az ágyát hány vízér metszi. Ő csak őrzi azt a tudást, amit őseitől kapott, és  nem törekedik arra, hogy párducmintás bundában tetszelegjen fennhangon hirdetve, hogy ő a táltosok táltosa. Hitelét növeli az a tény, hogy nem Kovács megélhetési „táltost”, hanem őt kérték meg a Kurultajon a szer megtartására, amit olyan csodálatos jelenség követett, mint a Nap irányába megjelenő szivárvány.
Koppány nembéli Karaul Horvát fia János György, őrző tokmak karaul táltos, ősi magyar szertartás szerint üdvözli a Napot, a táltos koronával. Ugyanúgy teszi, mint több ezer évvel ezelőtt élt magyar ősei. A birtokán kialakított egy szer-helyet ahol mindennek jelentősége van. A négy nyírfa például a négy égtájat jelöli, amiket ha megérint az ember, érezheti a föld és a nap energiáját. Horváth János tíz éve költözött Tatárvárra, ősei földjére. Azelőtt Pesten élt, mindig is a magyarok ősei foglalkoztatták. Sok ősi magyar szertartást ismer, a lélekharanggal a négy égtáj őrzőit szólítja. Öt éves korában választotta ki a dédanyja az őrző táltosi feladatra, aki minden ismeretet átadott neki, amit ő is a nagyapjától tanult, az pedig szintén az őseitől. Így öröklődött nemzedékről nemzedékre a tudás. Horváth János a 43. táltos a családban.
Elmondta:
- Enyém az ősi napkereszténységnek a tudása, az ősi rovásunknak az ismerete, tudom hogyan lettek az őseink napkeresztények, milyen régtől fogva, hány ága van az ősi fajtánknak. Ha a táltos nem jó úton jár, akkor a nemzet dolgai elvesznek. Horváth János nem az egyetlen táltos Magyarországon. Sokan vannak: őrzők, gyógyítók, mindegyiküknek más a feladata.
A filmben érdekes szertartásoknak, az ősi magyar virtus újjáéledésének lehetünk szemtanúi, és megismerkedhetünk a sámánság, a táltosság lényegével.

2009 február 13